Filozofáljunk! A hajnal és az alkony hasadék a világok között, valódi küszöb-terek, amelyek átmenetet képeznek az egyik létállapotból a másikba. Mit is jelent az a kifejezés, hogy „küszöb-tér”? Olyan tér, amely átvezet az egyik helyiségből a másikba. Naponta valószínűleg több-százszor, de legalább is több tucatszor tesszük meg ezt a műveletet, és nem is nagyon töprengünk rajta, kivéve, ha megbotlunk és hasra esünk. És éppen itt a lényeg: mert mi is történik pontosan, amikor átlépünk egy küszöbön? Elhagyunk egy teret és belépünk egy másikba, amely minden szempontból valóban teljesen más. A változás még abban az esetben is pontosan észlelhető, ha ez a saját lakásunkban történik. Nem valószínű például, hogy az étkezőben akarsz zuhanyozni, vagy a fürdőben főzni. A tereknek tehát megvan a saját funkciójuk, ráadásul a mi hangulatunk is megváltozik, amikor az egyikből átmegyünk a másikba.
Léteznek aztán ennél jóval drámaiabb küszöbök: belépsz az anyakönyvvezetőhöz hajadonként, és kilépsz házasként. Belépsz a szülőszobába nagy hassal, és kilépsz (vagy kitolnak) egy kisbabával a karodban. A végső küszöb átlépése pedig az életből a halálba történik, a fizikai létből a nemlétbe. A hajnal és az alkony kicsiben naponta megélteti velünk ezt a változást, és ha figyelünk rá, sok mindent elárulhat nekünk a létezés minőségéről. Ma már persze sokkal nehezebb észlelni a váltást, hiszen a városok közvilágítása, az otthonok villanyfénye elfeledteti velünk, hogy ennek megélése mennyire lényeges; elfedi ugyanis, hogy az idő minősége naponta kétszer megváltozik. Amikor a Nap lenyugszik és beáll a szürkület, a színek eltűnnek, a formák elvesznek, a cselekvés lelassul, a külvilág leszűkül. Mi pedig belülre kerülhetnénk önmagunkba, vagyis abba a mágikus világba, ahol minden teremtett dolog megszületik – ehelyett azonban gyorsan bekapcsoljuk a TV-t és elkezdünk nézni valami baromságot… Ugyanígy, hajnalhasadáskor elkezd derengeni a fény, és ahogy múlik a sötétség, előbukkannak a tárgyak, felélednek a színek. Velük együtt mi is felkelünk, és ha sikerül ráhangolódnunk a napkeletre, magunk is új életre kelünk. Megtöltekezhetünk az ébredő fénnyel, amely a jóság, a szeretet és az ingyen kegyelem közvetítője. Persze csak akkor, ha nem kapcsoljuk be azonnal a TV-t…
Ritmusa van a napoknak, ideje van a dolgoknak, de ha engeded, hogy a világ urai manipuláljanak, akkor bizony elveszíted ezt a hétköznapi mágiát. Ne feledd tehát: a hajnal és az alkony hasadék a világok között.