Emlékezzünk és elmélkedjünk tovább! Az a globális szuperstruktúra, amely évszázadokon keresztül saját létét is tagadta, s amely ma már egyre nyilvánvalóbban lép fel a világot igazgató erő szerepében, alapos munkát végzett:
– Porig rombolták a társadalom hierarchikus szerkezetét.
– Kidobták az értelemmel bíró szakrális mértékegységeket (láb, könyök, hüvelyk), és a helyükben mondvacsinált, értelmetlen változatokat erőltettekránk (méter, kiló). Tudtad, hogy a súlymérték szakrális alapegysége a font, amely át
számítva 46 gramm, s éppen ennyit „nyom” a halál pillanatában a testből kiszabaduló lélek? Ugye nem…
– Betereltek bennünket a nagyvárosok betontömbjei közé, elvették tőlünk a horizontot (konkrét és átvitt – „távlat” – értelemben egyaránt). Innentől kezdve nem voltunk képesek megtermelni a szükséges élelmiszert (pedig a falusi közösségekben teljesen önellátók voltunk). Meg kellet vásárolnunk mindazt, ami az élethez kellett, és nem tudtuk követni a természet rendjének változását sem, amelyet a bolygók tánca mutatott meg a számunkra az égbolton.
– Elvették tőlünk a szakrális idő minőségét: egységes zónaidőt vezettek be, s azóta Európa minden településén egyszerre van dél, nekünk pedig fogalmunk sincs, mikor delel ténylegesen a Nap, ezért nem is tudjuk ételeinket megszentelni a fény erejével.
– Betereltek bennünket a gyárakba, a tömegtermelés egységeibe, ahol engedelmes munkaerő-állatokként dolgozunk.
– Elhitették a nőkkel, hogy mennyivel jobb és szabadabb lesz nekik, ha ők is dolgozhatnak (és nem a családdal törődnek, ami a legszentebb feladatuk).
– Hamis vágyakat keltettek bennünk: azt híresztelték, hogy akkor (és csak akkor) leszünk boldogok, ha ezt vagy a
zt a tárgyat birtokolhatjuk, és belehajszoltak bennünket létpusztító, lelkeket nyomorító kölcsönökbe.
– Folyamatosan mérgeznek bennünket „gyógyszerekkel”, miközben az ősi, valóban hatékony gyógymódokat betiltották vagy ellehetetlenítették.
– A XX. század végére sikeresen lebontották a társadalom legalapvetőbb építőelemét, a családot is. A gyermekek többsége csonka és mozaik családban nő fel, végzetes sérüléseket hordozva.
– Elhitették velünk, hogy az idegen szép, a másság jó.
– Jelenleg azon fáradoznak (sajnos, nyugaton már sikerrel), hogy eltüntessék a nemeket, helyette fabrikált változatokat – „társadalmi nemeket – erőltetnek ránk.
– Az utolsó felvonásban pedig magát az embert (a fogyasztóvá süllyedt homo idioticust) züllesztik fél-robottá (kicserélheted a neked nem tetsző testrészt műre), vagy fél-állattá (a nagyon haladók hamarosan azt fogják követelni, hogy a kutyájukkal lehessen közös gyermekük. A technológia már ma is megvan hozzá.)
Most éppen itt tartunk. Ezt akarod?