Elmélkedjünk és emlékezzünk tovább! Legalább ezerötszáz éve pusztulunk rá a történelemre, s ebből az elmúlt ötszáz év nekünk magyaroknak csaknem végzetes volt, de most nemcsak rólunk van szó. Elsősorban a világban jelenleg végbemenő folyamatokat kell megértenünk, és ehhez tovább kell vizsgálnunk annak a pusztító világerőnek a tetteit, amely a Kisgömböchöz hasonlóan föl akarja zabálni a világot (a mesét nemsokára értelmezzük, aki akarja, addig is elolvashatja. Nagyon megéri!).
A következő döbbenetes állomás a francia forradalom patkánylázadása volt. A pénzhatalmi világ-elit tudta jól, hogy az igazi rombolást a csúcson kell elkezdeni: ha a király fejét büntetlenül levághatja a csőcselék, akkor megnyerték a legfontosabb csatát. És tényleg: kiirtották a nemeseket, lerombolták a társadalom alapvető talapzatait, és elhitették az emberekkel a „szabadság – egyenlőség – testvériség” buta, végletekig hamis eszméjét, amit a „hit – remény – szeretet szakrális hármasságának a helyére emeltek.
Ember, gondolkozz már el egy kicsit! Hogyan lehetnénk egyenlők? Te tényleg elhitted, hogy ez lehetséges?
Most komolyan: mitől lenne egyenlő a bankigazgató a gyári melóssal, az atomtudós az analfabétával, vagy a Kossuth díjas művész a sarki fűszeressel? Mindegyiknek megvan a saját szerepe a létezés szövetében, de egyik sem felcserélhető a másikkal – márpedig ha az egyenlőség mítosza igaz lenne, akkor úgy rakosgathatnánk őket, mint a Legó kockákat. Szép kis káosz, mondják most az okosok… És a világunk pontosan egy ilyen káosz felé száguld.
Van azonban egy még sokkal lényegesebb kérdés, amely így hangzik: miért is kéne egyenlőnek lennünk?
A természetben meglévő szakrális hierarchia (maga a hierarchia szó azt jelenti: szent rend) évmilliárdok óta igazgatja a valóságot, miért akarná az ember megváltoztatni?
S főleg, kinek lenne jó a változás? Mert magának az embernek bizonyosan nem, az ilyen társadalom–mérnökösködés csak szenvedést és pusztulást szülhet, mint minden, ami a természet rendje ellen cselekszik. A XX. század három nagy világeszméje közül kettőnek sikerült csaknem teljesen elpusztítania az emberi civilizációt, a harmadik pedig éppen most törekszik erre, sajnos látványos sikerekkel.
De még nincs teljesen késő, még meg lehet állítani a káros folyamatokat. Ehhez azonban értenünk kell, hogy pontosan mi történt és mi történik a világban.